Szerencsés vagy. Engem valahogy rosszul szereltek össze, vagy bennem felejtettek valami elalvás gátlót. De ha elalszom, akkor a 7-8 óra simán megvan. Van erre bogyó, már vagy 40 éve szedem, persze mindig az újabbat. Rendszerint éjfél után fekszem le és reggel 8-kor nyitom ki a szemem. Mostanában ha fáradt vagyok, napközben elalszom ha leülök, a tv-nél meg pláne. De csak nappal. Este későn soha nem vagyok álmos.
Ógy tűnik, anyánk most boldogan futkorászik a tyukszemteleneített lábain.:-)
Örülök, hogy jól vagy. Ahogy látom a lakásügyeitek elég zűrösek. Én már nagyon régen eladtam a lakásom, de úgy, hogy halálomig benne lakhatok. Ezt a módszert, több ismerősöm is követte. Nekünk ez remekül bevált. Pénz félre téve, egy esetleges öregotthon belépőre. Természetesen állva szeretnék meghalni, valahogy valahol menet közben, de majd meglátjuk, vagy nem.:-)
Miután egy "szellem" házban lakom, ahol néha hetekig se találkozom senkivel és mindig néma csönd van, ha bármi adódik, amit egyedül nem tudok megcsinálni, akkor külső segítséget kell organizálni. Mobiltelefon nálam csak akkor játszik, ha házon kívűl vagyok. Eszembe se jut, igaz az enyémen nincs is mit nézegetni, mert sokkal butább nálam is. Telefonálásra alkalmas, az a dolga. Híreket itthon olvasok, hallgatok stb. Szerencsére nem vagyok egyedül. A napokban voltam kirándulni egy 15 fős társasággal. Egyetlen öreg banyának (fialtabb nálam) jutott csak eszébe a nap folyamán elővenni a telefonját. Csúnyán néztünk rá, el is tette gyorsan.
Amugy, köszönöm megvagyok. Nem dorombol nekem senki, de azért sokszor bezsebelek néhány bókot, amit igenis élvezek. Pl. beszállok a bevásárló központban a liftbe és egy vadidegen nő rámnéz és őszinte elismeréssel a hangjában közli, hogy de jól néz ki!
Élvezem azt is, hogy az antik ruhadarabjaim, amiket nem ajándékoztam el, most mind remekül állnak rajtam.
Jelenleg Lényem is nálam van, ami szintén jó dolog, még ha keddre le is fogok merülni rendesen, mert azért állandóan ugrás-kész állapotban vagyok. Ő meg boldogan mosogat, holnap pedig szerelni készül valamit.
Most már csak az hiányzik, hogy álljon el az eső és süssön a nap hétágra.
Nagyika nemtom' hány éves vagy , de téged olvasva megállapítom a magam 76,5 évével , hogy átkozottul szerencsés vagyok .
Ha leteszem a fejem , fél órán belül alszom , és azon az oldalamon ébredek , amelyiken elaludtam .
Nagyon ritkán előfordul , hogy későig nézek valamit , de ahhoz erőszakoskodnom kell magammal , hogy képes legyek ébren maradni . Mindig az ATV-re kapcsolok , mert ott általában beszélgetős műsorok vannak este , és nagyon jókat lehet aludni rajta . Általában 7-8 órát , de tudok 10-et is , ha hagynak . Mostanság fennforgás van nálam , mert átmenetileg január óta itt lakik a menyem és a kisebbik unokám is , kb. még 2 hétig . Há' miattuk nem mindig sikerül 7-8 óránál többet . Pedig már Micit is megtudtam tanítani , hogy hajnal 4-kor ne szeretgessen ki az ágyból . Azóta olyan ügyike , hogy ha felébred (a lábamnál alszik) , akkor szembe ül a fejemmel , és amíg nem nyitom ki a szemem , addig csak fixíroz .:-)
De ahogy kinyitom , máris 1000 decibellel dorombol , simogat a mellső lábával , meg-meg nyalogatja a hajam , puszit ad az orromra . Imádni való egy jószág (az ikertesijével ellentétben , aki csak hagyja magát simizni) .
Abban is mázlim van , hogy nem kell bogyókat szednem , mert szinte semmim sem fáj (egyenlőre) .
Pedig a pofázmányom 2 éve alaposan átformálták az onkológián . Utóhatásként egyetlen fogam maradhatott , bal oldalon van egy maradandóan törött , vízszintesen megfelezett állkapcsom , szinte naponta elzsibbadó számszéle és nyelvem (szerencsémre nem tart sokáig a zsibbadás) ... viszont ez sem fáj .
Node' ! Csakhogy mégse én legyek a világ legszerencsésebb teremtménye ... családi nyavalyák miatt eladtam a lakásom , és most 28.-án költözöm albérletbe . Fiamék 32 év házasság után sajna válnak , ők is árulják a házukat , és ha az is elkel , majd akkor kiagyaljuk a végleges megoldást .
Meggyőződésem , hogy lesz ez még jobb is ... meg sokkal rosszabb is . Nehogy unatkozzon már az emberlánya a marhanagy' szerencséje közepén vénségére ! :-)
Ismeritek az érzést, hogy amikor jön a putty, mindenki sietve előkapja a telóját és nagy ívezik. Már mint engem. Nagy ívben. Ebédnél suttyombanoznak. De én mindig szeliden rájuk ordítok, hogy asziszed nem látom, mit csinálsz? Asziszi::))
És mostanság egyre ritkábban jönnek. Hol valami beadandóra hivatkoznak, hol a vizsgájukat emlegetik, hol meg jajnagyimostnemérekrádeténylegeznek..
Hát én azért megvagyok. Elbeszélgetek a tyúkszememmel, nem biztos, hogy szeliden, hőzöngök a barinőmmel, aki nem ismeri az órát, de én de..Ám mondom, jól vagyok. Márciusban itthon volt egy hétig Messzim. Ilyenkor dúl a habzsidőzsi, s a környék szinte valamennyi éttermét megbeszéljük, estleg meg is látogatjuk. Bemegyünk az étterembe, s amíg várunk a pincérre vagy a kajára, előveszem a telómat, suttyomban meglesem, mi újság a nagyvilágban,nem maradok-e le valamiről. Messzim néha szelíden rámordít, hogy asziszed nem látom, mit csinálsz? Aszittem::)) Mertnehogymá a telón lógjak, amikor ő itthon van és tejbevajba...engem...meg saját magát,.. Én szeretnék nagyívezni, de nem engedi...
Szóval bevallom nektek, a telóm jobban hozzám nőtt, mint az undormány tyúkszemem. És most már az ágy felé kacsingatva, hanyag eleganciámmal két méterről céloztam meg az ágyamat, mert nehogy azt higgyétek, hogy éjjel nincs rá szükségem!!! De van. Altató helyett Dave, Pottyondy, Puzsér, itakdalse, tehát a kezem ügyében kell lennie, ha nem tudok aludni. És mi lett az eleganciám vége?? Teló laza puffanással az ágy mögött landolt. Egy hadseregre van szükségem, hogy elmozdítsam az ágyat..De hol találok hadsereget?? Remélem, a seregben nem engedik a telót... Suttyomban sem.
Izééé, csak azt akartam mondani, ha hadsereget láttok unatkozni, itt a Végeken izgalmas ágytologatás vár minde unatkozóra::)))
Megbűnhődtem a múltat s jövendőt. Hogy meddig nem jön elő, azt nem sejthetejm:::)Odafelé papucsoltam, visszafelé már szandálban jöttem, de igen óvatosan.
Hidd el nekem, mindig az aktuális tyúkszem a legfájdalmasabb.:-(((
Nekem is van most és fáj is. Ehhez képest reggel 9-kor elstartoltam itthonról és most értem haza,. Közben üldögéltem is de állandóan jüpöfiskodnom kellett.:-(
Cipőt húzni nem tudok a tyúkszemem miatt.:((Pénteken megyek- de hogy hogy megyek,gőzöm sincs::=((pedikűröshöz.
Azért mielőtt zokogni kezdenétek, Szeditünk itt ült a vállamon, s noszogatott, hogy ne legyek világ szégyene és a legfájdalmasabb tyúkszem birtokosa,a Spárba el kell- kell! kell!! mennem, mert van még egy rakat kuponom, amit ma el kell vásárolni.Lőn!! Ha Szedit noszogat, aki félholtan is lement reggel a turkálóba a kórházban a farkasok (Farkasgyepü)közt elkölteni néhány forintocskát.12 kuponom volt, abból négyet átadtam a pénztár előtt sorakozó hölgynek, mert nekem nem volt mire rátennem már::))
Szóval van azért valami, amit fájdalommal küszködve is megteszek.
Nálam a DM-ben "Corn Caps" néven kapható, de van több féle is. Két naponként kell cserélni és általában 2 elég belőle. Ami nagyon jó, hogy valami fájdalom csillapító is lehet rajta, mert ha felteszem nem fáj utána. Nem tudom feléd milyen üzletek vannak, de kérdezz rá. Tyúkszem tapasz a magyar neve.
Lényemnek sok kényelmes cipője van,de tudod mi az egyetlen, amit hor? Egy szörnyűséges kínai, amit olcsón rendelt valamikor a neten. Azt se tudtam, hogy van és, hogy honnan jött elő. Gondolhatod, sötétkék és fehér a talpa! Ez a legújabb kínai divat.:-)
Van itt a közelben egy kínai étterem, állítólag a legjobb a városban. Nem olcsó. Na oda járnak a vendégek ki meg be ilyen cipőkben. Lényemhez jövet menet ott jövök el mindig a vendéglő előtt.
Tyúkszem engem is kínoz időnként. Nekem be vállt a drága kis tapasz. Tényleg piszok drága, de eddig még mindig használt.
Lényem most hétvégenként itt van nálam. Sokat segít, már amit tud, de valahol agyilag totál kimerülök hétfőre. Ma délután is aludtam vagy másfél órát. Egyszerűen csak eldőltem. Miután múlt hétfőn is ez volt, gondolom, hogy csak attól lehetek kimerült, hogy egész idő alatt feszülten figyelem, hogy mi kellene neki vagy mit csinál stb. Ez nem panasz. Jobb így nekem, ez egy másfajta stressz mint mikor az ebédet kell gongütésre csinálnom. Nyafogós öregasszonynak már semmi se jó.:-(
Reggeltől estig sajnálom magamat. Folyománya: nincs virágos jó kedvem. Ha a térdem békén hagy, gyorsan előugrik egy tyúkszem, amitől olykor ordíthatnékom támad.
Uraság által kitaposott pihepuha 38-as cipőt keresek. Ha szembejön veletek, szóljatok. Országomat egy ilyen cipőért. Nem. Nem veszek újat. Egy azért,mert kilóg a lábam a takaróm alól, s mi van ha félórás mászka után jut eszébe cipellőnek, hogy ugyan sokba került, de most megbosszulja rajtam a tűszúrásokat, amik a megszületéséhez szükségeltettek.
Magamat sajnálnom eléggé időigényes. Noch dazu, Ittemmel túl vagyunk a 4. orosz órán. Bár szvsz kínaiul kellene neki tanulnia. Nekem már minden tanulás időpocsékolás::((.
Átrendeztem az ágyamat. Hohó!! Csak ne legyintsetek!! Olyan nehéz a vázon lévő matrac, hogy csak lökdösődéssel tudom helyváltoztatásra kényszeríteni. Oszt eme lökdösődés folyománya volt, hogy az ágyam melletti 4 fakos polcom a rajta lévő millió szarsággal felborult, s ezt a millió szarságot visszaimádkozni a 4 fak egyikére,nem pillanatok műve.
Szóval ezer a dolog, ezer2 a gond.
De örülök, hogy ideugorhattam megosztandó veletek a gondjaimat::))9